|
Úgy gondolja, hogy az élete lehetne boldogabb? KÃváncsi hogyan?
 Ãœljön be hozzánk az alább található idÅ‘pontok egyikén, és egy laza, jó hangulatú elÅ‘adás keretében tudjon meg többet azokról a tényekrÅ‘l, valamint - megalapozott, gyakorlati - módszerekrÅ‘l, amelyek a mostaninál több, tartósabb boldogsághoz, örömhöz segÃthetik hozzá!
Ez az informatÃv elÅ‘adás lehetÅ‘séget nyújt, hogy többet tudjon meg a pozitÃv érzelmekrÅ‘l (öröm, elégedettség szeretet, remény stb.), ezek forrásairól, hasznáról, és azokról a módszerekrÅ‘l, amelyek nagy valószÃnűséggel vezetnek e pozitÃv érzelmek gyakoribb megéléséhez, a boldogság szintjének növeléséhez.
|
|
 Szeretne részletesebb információkat szerezni, esetleg néhány gyorsan elsajátÃtható, hasznos gyakorlat is érdekelné?
A Boldogság tréning a boldogság-kutatás, a pozitÃv pszichológia, és a new code of NLP elemeire, eredményeire épÃt.
Az emberi gondolkodást, az embert és az emberi érzelmeket, valamint cselekedeteket mint szerves egységet közelÃti meg. Tudományos információkon alapuló ám közérthetÅ‘, a mindennapok során jól használható információkat, ismereteket, módszereket nyújtó elÅ‘adásokból, beszélgetésekbÅ‘l és a tartós öröm gyakoribb megélésének esélyét növelÅ‘ - a személyiséget, illetve a személyes készségeket fejlesztÅ‘ - közös gyakorlatokból áll.
|
|
BÅ‘vebben...
|
|
Milyen boldogságról beszélünk?
Kell ezt a kérdést feltenni? Hiszen több könyvtárnyi irodalmat Ãrtak már össze a boldogságról. Mégis, vagy éppen ezért.
Úgy tűnik, a boldogsággal is úgy vagyunk, mint a legtöbb, nagyon sokat emlegetett, de elvont fogalommal, minél közelebb megyünk hozzá, annál kevésbé látjuk, értjük. Rögtön kiderül, (akárcsak pl. a szeretet esetében) hogy ahányan vagyunk, nagyjából annyi félét értünk rajta. Ez még akkor is Ãgy van, ha mind önmagunkon, mind másokon elég jól fel tudjuk ismerni a boldogságot. Desmond Morris pl. "A boldogság természete" cÃmű könyvében Ãgy Ãr róla:
"A boldogság természetét gyakran félreértik. Gyakran összekeverik az elégedettséggel, a kielégültséggel és a nyugalommal. A legjobban úgy magyarázhatjuk el a két állapot közötti különbséget, hogy az elégedettségre azt mondjuk, ez az, amikor az élet nagy általánosságban jó, a boldogság pedig az, amikor az élet hirtelen jobb lesz. Abban a pillanatban, amikor valami csodálatos dolog esik meg velünk, élénk érzelemhullám önt el minket, intenzÃv öröm érzete, a puszta elragadtatás robban ki bennünk - és ezekben a pillanatokban vagyunk valóban boldogok. Sajnos ez sosem tart sokáig. Az intenzÃv boldogság röpke, elsuhanó érzés csupán. Lehet, hogy még utána is jó ideig kellemesen érezzük magunkat, de az örömteli emelkedettség elvész."
|
|
BÅ‘vebben...
|
|
Haszon és boldogság? Hogyan jön ez össze? Lehet-e két fogalomnak bármi köze egymáshoz? Hasznosak-e a pozitÃv érzelmek az életünkben?
A hagyományos európai kultúra szerint nem. Idézetek sora tanúskodik errÅ‘l. És mégis, a pozitÃv pszichológia illetve a "boldogságkutatás" - különösen az elmúlt évtized kutatási eredményei - alapján más választ ad. Ennek a válasznak ugyanakkor semmi köze a hedonizmushoz, vagy a "be positive" (a légy pozitÃv) ostobásÃtott szlogenjéhez. Több évtizedes, különbözÅ‘ helyeken-, idÅ‘pontokban és országokban megismételt klinikai kutatások is bizonyÃtják már, hogy az evolúció során nem véletlenül alakult ki az emberekben a két érzelmi-gondolkozási "szélsÅ‘ érték". Más helyzetek megoldására jó és hasznos a negatÃv érzelmek köre, és másra a pozitÃvaké. Másban jeleskedik a pesszimista beállÃtottságú ember és másban az optimista. Mégis, mire jó, miért hasznos a boldogság, illetÅ‘leg általában a pozitÃv érzelmek meg- és átélése, gyarapÃtása, és a pozitÃv erÅ‘sségek, vonások, képességek, magatartások gyakorlása, kiteljesÃtése?
|
|
BÅ‘vebben...
|
|
|
